·      A Richter egy hatalmas szervezet, és nincs szétválasztva a HQ és a lokális működés, ebből következően információdömping van.

·      Nem voltak lefektetett irányelvek, amik alapján szelektálni lehetett volna a különböző témák között annak érdekében, hogy biztosítsuk az informáltságot és az üzleti céloknak megfelelő priorizálást.

·      A belső kommunikációra jellemzően mint végrehajtóra tekintettek, és nem épült még meg a szakmai kompetenciaközpont percepció. Korábban nem volt dedikált belső szakmai csapat a teljes szervezet belső kommunikációjára.

·      Nem volt egységes belső kommunikációs működés - az egyes igazgatóságok tevékenységei nagyon eltérőek mind mennyiségben, mind minőségben, és a vezetőkés kollégák habitusától is nagy részben függenek.

A hozzánk eljuttatott információk sokaságából és szövevényes hálózatából egy jól struktúrált, átlátható és kifejezetten gyakorlatias stratégiai keretrendszert építettünk,amely elősegíti a tudatos gondokodásmódot, ugyanakkor kellő rugalmasságot biztosít a Richter szervezeti egységeinek és vezetői működéseinek sokféleségében.

A stratégia fő pillérei:

• Célok meghatározása: konkrétan lefektettük a felsővezetés és a belső kommunikációs csapat által közvetve vagy közvetlenül megfogalmazott célokat annak érdekében, hogy egyértelmű hivatkozási alapunk legyen arra, hogy mit és miért csinálunk a belső kommunikációban.

• Vezérelvek meghatározása: a stratégia minden részéhez meghatároztuk azokat az alapelveket, amik iránymutatást adnak a belső kommunikációs működésben, és egyúttal lehetővé teszik a fókuszált és priorizáló gondolkodásmódot.

• Keretrendszer meghatározása: a belső kommunikációban felmerülő témák hatalmas mennyisége nem befogadható és a tervezetlensége miatt nem hatékony sem a munkavállalók, sem a belső kommunikációval foglalkozó kollégák szempontjából. Emiatt egy átlátható, a gyakorlatban jól kezelhető keretrendszert alakítottunk ki, ami definiálja a témák és aktivitások közötti priorizálás szempontjait, segítséget nyújt ill. érvrendszert biztosít a szelektáláshoz és támogatja a struktúrált tervezést. A keretrendszerhez a működtetés folyamatát is lefektettük, hogy a gyakorlatban azonnal használható legyen.

• Belső célcsoportok szegmentálása: a belső kommunikációs aktivitások esetén is tudatosan szükséges átgondolni, hogy kiknek kell megkapniuk az adott információt. Meghatároztuk a belső szegmentáció fő szempontjait a az érintettség és relevancia figyelembevételével.

• Fókusztémák és a hozzájuk tartozó üzenetrendszer kidolgozása: annak érdekében, hogy tudatosan építsük a vezetők által elvárt percepciót a munkavállalókban.

• Priorizálás és szelektálás: felállítottunk egy kritériumokon, szűrőfeltételeken alapuló osztályozási rendszert, ami alapján könnyen besorolhatóvá, priorizálhatóvá váltak a témák. Ezáltal segítettük az információdömping enyhítését, és a társszervezetek felé való érvelést.

• Csatornamátrix kidolgozása: összeállítottuk a prioritásoknak megfelelő csatornamixet, ezzel elősegítve az információk megfelelő intenzitású kezelését.

• Szerepek és felelősségi körök: körülhatároltuk a belső kommunikációban korábban tisztázatlan felelősségi köröket, ezáltal elősegítve a hatékony működést.

• Időzítés: elkészítettük a cégszintű belső kommunikációs roadmap sablonját annak érdekében, hogy elkerüljük az információk torlódását, elősegítsük a befogadható mennyiségű információátadást, ezáltal hatékonyabbá tegyük a kommunikációt.

• Belső kommunikációs arculat: belső kommunikációban elsődleges szempont az információk befogadhatósága, ezért a külső kommunikációs arculathoz képest változatosabb, sokrétűbb arculati keretekre van szükség szükség. Ennek érdekében egy dinamikus logórendszert és szélesebb színpalettát határuztunk meg, valamint lefektettük, a hangvételt, a grafikai és fotó stílust - figyelmebe véve a vállalati külső kommunikációs arculati keretrendszert.

• Mérés: az üzleti gondolkodásmódnak megfelelően a meghatároztuk, hogy miben, milyen KPI-ok és mérési módszerek mentén mérjük az aktivitások és csatornák sikerességét. Azt is lefektettük, hogy milyen szempontok alapján lehetséges az egyes területekkel az éves célokat meghatározni.

‍