Transzparens működés, tisztességes verseny és a kommunikációs szakma értékeinek védelme – A FleishmanHillard alapító tagként csatlakozott az Etikus Ügynökségi Kartához
The power of true - 25 év szakmai kíváncsisága, sokszínűsége és lelkesedése. És egy csapat, amely ma is ugyanazzal a szenvedéllyel dolgozik, mint a kezdetekkor.
A tenderek célja a megfelelő partner korrekt kiválasztásának támogatása – validált szakmai múlt, kompetenciák és korlátozott próbafeladat alapján. A jelenlegi gyakorlat azonban sokszor másként fest: díjazás nélkül elvárt komplett stratégiákat, részletes akcióterveket, kreatív megoldásokat kérnek az ügyfelek szűk határidővel, hiányos briefre. Ez nemcsak az ügynökségeknek káros, hanem a megbízók döntésminőségét is rontja, végső soron rontva a legmegfelelőbb ügynökségi partner kiválasztását. A probléma nem hazai sajátosság, évek óta cikkeznek róla nemzetközi szinten is.
2026 a vállalati kommunikáció számára korszakhatár: a reputáció értéke soha nem volt ilyen nagy, a bizalom soha nem volt ennyire törékeny, és a mesterséges intelligencia soha nem befolyásolta ennyire azt, hogy a fogyasztók és a döntéshozók milyen információt látnak elsőként. Ebben az összetett környezetben a PR már nem csupán kiegészítő taktika – stratégiai üzleti funkció, amely közvetlenül hat a növekedésre, a kockázatok kezelésére és a vállalat hosszú távú versenyképességére.
Az SAP Hungary ügyvezető igazgatójának váratlan távozása és a körülötte kibontakozó botrány ismét rávilágított arra, hogy egy krízis kezelésében nemcsak a gyors reakció, hanem a tudatosan átgondolt és következetesen végigvitt kommunikáció is kulcsszerepet játszik. Ennek hiányában hosszú távon a vállalat reputációja akár tartósan is sérülhet. A mostani eset arra is rámutat: a szűkszavúság és a homályos megfogalmazások gyakran nagyobb kárt okoznak, mint maga a kiinduló válsághelyzet.
Tanuld meg, hogyan kezeld profin a válságokat. Személyre szabott kríziskommunikációs tréning cégeknek – szimulált gyakorlatokkal, bizonyított hatékonysággal. Mert a krízis hullámai jönnek. A kérdés csak az, hogy a céged elmerül – vagy meglovagolja azokat.
Amikor a munkavállalók úgy érzik, hogy mindenről ők értesülnek utoljára, egyre valószínűbb lesz, hogy a kijárat felé veszik az irányt. Legfrissebb kutatásunk szerint a munkahelyváltást fontolgatók 61 százaléka a gyenge belső kommunikációt nevezte meg fő okként. Mindeközben a nemzetközi munkaerő mindössze 23 %-a érzi magát igazán elkötelezettnek, a motiválatlanság miatti termelékenység-veszteség pedig egy átlagos S&P500-as vállalatnak évente akár 355 millió dollárjába is kerülhet.
A vállalati kommunikáció sikerének egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült kulcsa az insight. De mit jelent pontosan ez a fogalom, és hogyan tehetjük relevánssá, hitelessé és motiválóvá kommunikációnkat a célcsoport számára?
A digitális kommunikációs tér folyamatosan változik: a tartalomgyártás gyorsul, az információk iránti bizalom pedig csökken. Ebben a kihívásokkal teli közegben a márkák számára kulcskérdés, hogyan tudnak hitelesen megszólalni, kapcsolatot teremteni és hosszú távú bizalmat építeni. Szatmári Péter, a FleishmanHillard szakmai igazgatója a Kreatív és a FleishmanHillard Budapest közös workshopján, az "Iránytű varázslatok helyett – a jól használt insight a kommunikációs siker titka" című eseményen tartott előadásában ezekre a kérdésekre keresett választ, konkrét példákon és kommunikációs trendeken keresztül.
A Café Csoportból tavaly kivált, korábban Café PR néven ismert, többszörös év ügynöksége, hazai és nemzetközi szakmai díjakat magáénak tudó csapat végleg maga mögött hagyva a múltat ismét megújult. FleishmanHillard néven, továbbra is az egyik legnagyobb nemzetközi kommunikációs ügynökség budapesti, független irodájaként folytatják a munkát. Új üzletágakkal kiegészülve, tapasztalt szenior kollégák igazolásával, megújult, moduláris szolgáltatáskínálattal nyújtják mindazt, amitől elismert szereplővé váltak a piacon az elmúlt 25 évben.
A FleishmanHillard Café és az OTP Nyugdíjpénztár idén dolgozik együtt immáron tizedik éve. Egy évtized hosszú időnek számít, de a kommunikációs szakmában valóságos örökkévalóság. Honnan hova jutottunk el, és hogyan lehet egy single-issue ügyfélen tíz éves eredményeket elérni?
A 25 év, 25 történet minikampányunkban a FleishmanHillard Budapest elmúlt két és fél évtizedének olyan megoldásait idézzük fel, amelyek nemcsak eredményesek voltak, hanem karakteres, emlékezetes válaszokat is adtak egy-egy üzleti kihívásra. Számunkra a Deloitte Magyarországgal végzett közös munkánk is ilyen. Ebben az együttműködésben különösen jól látszik, hogy a kommunikáció értéke sokszor nem egy-egy látványos pillanatban, hanem a következetes, stratégiai jelenlétben és a fokozatos építkezésben rejlik. Az issue management és az újságírói kapcsolattartás itt kéz a kézben járnak: nemcsak az fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogyan, mikor és milyen kapcsolati tőkére építve tesszük ezt.
25 év 25 kampány kampányunk következő részében 2024 elejére tekintünk vissza, amikor a Borsodi Sörgyár megbízásából a Coors bevezetését támogattuk egy igazán emlékezetes esemény tervezésével és szervezésével. A feladat nem egyszerűen egy új sör piacra lépésének kommunikációja volt, hanem egy valódi márkaélmény megteremtése, hiszen a világ egyik legismertebb márkájának bevezetését kellett támogatnunk. A Borsodi Sörgyár-al, egy olyan launch eseményt szeretettünk volna, amely különleges, látványos, és visszaadja mindazt, amitől a Coors más. Erre építettük fel az „Experience the Coors-Chill” koncepciót. Ahol az újságírók nemcsak megkósolhatják, hanem meg is tapasztalhatják a márkát.
A magyar kommunikációs piac változás előtt áll. A FleishmanHillard meggyőződése, hogy a szakma jövője csak tisztességesebb versenyre, átlátható működésre és közösen elfogadott etikai normákra épülhet.
A kommunikációnak nem az a lényege, hogy beszélünk, hanem az, hogy hisznek nekünk. A Digital Hungary! Magazin podcastjában Balaton Anita arról beszél, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a láthatóság és a hitelesség szabályait, miért válik a reputáció mérhető üzleti értékké, és hol húzódik a határ a meggyőzés és a manipuláció között.
