
A sikeres kríziskezelés egyik fontos lépése, hogy megállapítsuk milyen típusú krízissel van dolgunk, és hogy ahhoz mérten milyen stratégiát kell alkalmaznunk.

Ha minket érint a helyzet, könnyen gondolhatjuk, hogy akár egy negatív cikk, vagy rossz hír is indokolja, hogy élesítsük a kríziskommunikációs rendszereinket (már ha van persze). Ugyanakkor érdemes tudni, hogy egy 2023-as kutatás alapján minden egyes, címben szereplő, negatív hangvételű szó, átlagosan 2,3%-al növeli az adott cikk olvasottságát. Tehát érthető módon a sajtó, és az olvasók mindig jobban fognak érdeklődni egy olyan cím iránt, ahol negatívan lehet bemutatni egy helyzetet.

Amikor az InnoEnergy - ma már Inno - regionális kommunikációs partnert keresett, egy dolog volt biztos: nem 14 különböző hangra, hanem egy közös narratívára volt szükségük Kelet‑Közép‑Európában. A feladatunk az volt, hogy Budapestről irányítva olyan HUB‑ügynökségi modellt hozzunk létre, amely egyszerre biztosít – stratégiai egységet, - gyors döntéshozatalt, - és valódi helyi relevanciát akár 14 országban.

25 év 25 történet kampányunk mai, nyolcadik történetében egy olyan kampányt mutatunk be, ahol a PR segítségével még a jogszabályi környezet javításához is hozzájárultunk, hiszen nemcsak egy kampányt csinápainltunk az AVON-al, hanem egy mozgalomban vehettünk részt.

A magyar kommunikációs piac változás előtt áll. A FleishmanHillard meggyőződése, hogy a szakma jövője csak tisztességesebb versenyre, átlátható működésre és közösen elfogadott etikai normákra épülhet.

A kommunikációnak nem az a lényege, hogy beszélünk, hanem az, hogy hisznek nekünk. A Digital Hungary! Magazin podcastjában Balaton Anita arról beszél, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a láthatóság és a hitelesség szabályait, miért válik a reputáció mérhető üzleti értékké, és hol húzódik a határ a meggyőzés és a manipuláció között.