
A sikeres kríziskezelés egyik fontos lépése, hogy megállapítsuk milyen típusú krízissel van dolgunk, és hogy ahhoz mérten milyen stratégiát kell alkalmaznunk.

Ha minket érint a helyzet, könnyen gondolhatjuk, hogy akár egy negatív cikk, vagy rossz hír is indokolja, hogy élesítsük a kríziskommunikációs rendszereinket (már ha van persze). Ugyanakkor érdemes tudni, hogy egy 2023-as kutatás alapján minden egyes, címben szereplő, negatív hangvételű szó, átlagosan 2,3%-al növeli az adott cikk olvasottságát. Tehát érthető módon a sajtó, és az olvasók mindig jobban fognak érdeklődni egy olyan cím iránt, ahol negatívan lehet bemutatni egy helyzetet.

A 25 év, 25 történet minikampányunk keretében a FleishmanHillard - Budapest két és fél évtizedének meghatározó kampányait idézzük fel - azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak eredményesek voltak, hanem valami újat is mutattak szakmailag. Ezek közé tartozik az OTP Egészségpénztár számára 2017-ben megvalósított „Munka nem várhat” kampányunk is.

A 25 éves szakmai örökségünk egyik korántsem szokványos feladata: egy projekt, ahol a kommunikáció nemcsak tájékoztatott, hanem újra kapcsolatot teremtett a város és a Duna között.

A magyar kommunikációs piac változás előtt áll. A FleishmanHillard meggyőződése, hogy a szakma jövője csak tisztességesebb versenyre, átlátható működésre és közösen elfogadott etikai normákra épülhet.

A kommunikációnak nem az a lényege, hogy beszélünk, hanem az, hogy hisznek nekünk. A Digital Hungary! Magazin podcastjában Balaton Anita arról beszél, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a láthatóság és a hitelesség szabályait, miért válik a reputáció mérhető üzleti értékké, és hol húzódik a határ a meggyőzés és a manipuláció között.